2012. november 3., szombat

Zürich

Örülök, hogy végül úgy döntöttem, Zürichi átszállással jövök haza Mallorcáról.

Egészen könnyen el tudnám képzelni az életemet egy Svájci városban .
Zürich annyira gyönyörű és rendezett város. Kicsit nekem Ljubljana jutott róla eszembe, a keskeny folyójával és az azon átívelő hidakkal.
Ami a legjobban tetszett nekem a városban, az a folyó beletorkollása a tóba. Egyszerűen lenyűgöző, ahogy a város körülöleli a folyót és a tavat.
Az utcákon sehol egy csikk, minden tiszta és rendezett.
Az autók és buszok átengednek.
Az emberek kulturáltak, kedvesek és mosolygósak.

De ami számomra a leglenyűgözőbb volt, az a város kínálata, kulturális szempontból.
Az utcákat járva úton útfélen antikváriumokba, könyvesboltokba, vintage shop-okba és lemez boltokba botlottam.
A velem szembejövő fiúk olyan stílusosak és szexisek voltak, hogy csak kapkodtam a fejem és a fényképezőgépem utánuk.
Bárcsak lenne kedvem németül beszélni, akkor gondolkozás nélkül Svájcba költöznék.
Persze ezt azért jócskán akadályozza az, hogy szerelmes vagyok Spanyolországba, a nyelvbe és a kultúrába, még akkor is, ha hiányzik belőle valami, ami számomra igencsak fontos.

2012. október 10., szerda

Mallorca és a zenék

Itt az ideje megírnom Mallorca zenei listáját is, mert rengeteg sok zenét hallgatok itt, meg amúgy is.

Rammstein - Wo bist du (hogy kedvet csináljon a német tanuláshoz)
HS7 - Felkeltem a reggelt (a legjobb dolog, ami a HS7 eddigi pályafutása alatt történt, ráadásul írtam róla egy cikket is)
Archive - Fuck U (néha bárkinek üzenném, hát ezért)
Beatles best of (ehhez nem kell magyarázat)
Foo Fighters: Pretender & Everlong Glitch Mob - We can make the world stop (longboardozáshoz)
The Drums - Let's go surfing (mert erre ébredni jó)
Hó Márton és a Jégkorszak - Anna már nem lakik Berlinben (bár még sosem laktam ott, se Londonban vagy New York-ban, azért Halloweenra tényleg hazarepülök)
New Order - True faith (mert eljutottam rájuk a Mallorca Rocks-ba és mert Ian Curtis nélkül, van Joy Division 2.)
First Aid Kit (ősz hangulat)
Bohemian Betyárs: Hegedű, Bor, Pálinka (Martinnal a közös dalunk)
Perks of being a Wallflower OST (közel egy hónapig hallgattam, hogy jó cikket tudjak írni róla)
Stone Roses (mert a szigetes koncert még mindig bennem él)
System of a Down - Lonely day (bármikor, ha egyedül érzem magam épp)
PJ Harvey The XX - Coexist (ez egyszerűen tökéletes, mindig erre alszom el esténként, vagy a parton)
30Y (ez valahogy visszatért belém)
Friendly Fires - Jump in the pool (az éjszakai fürdés Martinnal)
The Vaccines (sziget emlékezés)
Nirvana, Pearl Jam, Led Zeppelin, Nightwish, Bonfire (ezek mind Martinra emlékeztetnek és az átbeszélgetett éjszakákra)

mindig hétfő

Bár már lassan lejár a munkaszerződésem Mallorcán és a hotel is bezár - hiszen itt is létezik az a bizonyos fogalom, hogy turista szezon, ami például otthon vagy a Kanári szigeteken nem érezhető annyira, mint itt Mallorca szigetén, ami a tömegturizmustól hemzseg - azért még néhány utazás belefér.

Mióta én vagyok az egyedüli gyakornok itt, Jaime úgy csinálja a beosztást, hogy legalább heti 1 közös szabadnapunk legyen Jesus-al.
Általában ez a nap a hétfő. Amit egészen idáig utáltam, mint talán sokan mások is. De most már a hétvégén azt várom, hogy kezdődjön a következő hét és menjünk kirándulni.
Néha autóval, néha motorral megyünk, az meg szinte magától értetődő, hogy motoros kirándulásokat élvezem jobban.
Az utóbbi 1-2 hétben bejártuk a sziget északi (érdekesebb) részét. Tényleg, miért van az, hogy bárhová utazok, északon mindig sokkal több dolog van?
Voltunk a festői szépségű Valldemossa városában, megnéztük Sollert és kikötőjét, a Formentori kilátást, végig száguldottunk La Calobra szerpentinjein, és még sorolhatnám.

Szeretem ezeket az utakat!

2012. augusztus 23., csütörtök

2. szabadnap

Tegnap Jennivel erőt vettünk magunkon és - mintegy önkínzásként - elmentünk Palma-ba, már kora reggel. Mire odaértünk, kb. fél 10-re, olyan elviselhetetlen volt a hőség, hogy majdnem meghaltunk. (Ha nem iszom napi 4-5 liter vizet, akkor képtelenség túlélni).

A város egyébként nagyon szép, majdnem végig kikötő övezi a partját, komolyan nem láttam még ekkora kikötőt ezelőtt. És maga a város is szép, megnéztük a katedrálist és a környékét, ami szintén elég nagy területet ölel fel.

Maga a város talán kicsit Barcelona és Madrid keveréke, bár sokkal inkább Barcelona, talán kis Valencia beütéssel. Talán a nyelv miatt is, mert itt a szigeten elég hasonló a nyelvjárás, mint Catalunya-ban.

Miután a külvárost végigjártuk, elmentünk a sziget legnagyobb bevásárlóközpontjába, ami 3 szintes ugyan de nekem (szerencsére) nem keltette fel az érdeklődésemet.
Csak a Blancoban láttam olyan dolgokat, amiket el is tudok képzelni magamon (de egyelőre nem látom értelmét olyan dolgokra pénzt költeni, amiket itt úgysem használhatok).

Ezt a programot ebben a hőségben azonban csak fél napig lehet bírni. Miután visszaértünk, rohantunk is a tengerbe. Rájöttem, hogy már át is alakult a napozás- úszás arányom. Eddig kétszer annyi volt a napozási időm mint az úszásé, de talán a meleg, talán a sportolási vágy átalakítja bennem ezt.
Este pedig elmentem longboardozni ismét azon a lankás belső úton. Most jóval tovább merészkedtem és nagyon szép helyeket találtam.
A következő szabadnapomon ott fogom megnézni a naplementét és fényképező gépet is viszek magammal.

2012. augusztus 21., kedd

a zene és Lanzarote

Most, hogy hirtelen ennyi zenét hallgatok itt Mallorcán, szinte már most érzem, mik lesznek az itteni létem dalai.

De előbb írok egy listát Lanzarote-ról, a teljesség igénye nélkül persze, ami eszembe jut ( mert már kb. a hely nevek se mennek)

Garbage - You look so fine
A Supermanes vizipipás éjszaka után, másnaposság nélkül ébredve.

ColorStar - Aalomadalom
Első La Ola-s estéből sétálva hazafelé.

Garbage- Not your kind of people (album)
A megjelenés óta nem tudom abbahagyni.

Placebo - Follow the cops back home
"Now we're stuck on rewind.." és akkor ez mindent le is ír róla. Ha mérges voltam a Danira, mindig ez szólt hazafelé, tőle.

Crystal Fighters
Az egész zenekar ott kezdett el érdekelni, egyik este, mikor Mihail-el beszélgettünk épp, betettem háttér zenének és többé nem tudtam koncentrálni szegényre.

Moby - Destroyed (album)
De különösen a Be the one, amit szinte az első napomon hallgattam már és azután is, folyamatosan.

Anselmo Crew/Che Sudaka: Warrior
Ez is első napos dal

Legújabb Buddha Bar lemez
Hát ez is jórészt Dani behatás.

The Drums - Let's go surfing
Hát ez teljesen a szörfözés és Guliano-ék társasága.

Royksopp - Circuit Breaker
Voltra hangolódás I.

Snow Patrol - Run
Voltra hangolódás II.

Kardos Horváth János- Dugjál el
repülőn, parton, mindenhol

KHJ + Alvarez - Tenyér
Arrecife éjjel, pálinka, ők ...

Dadankarambolo Balkan mix (instantból)
edzeni a parton legjobb rá.

Hirtelen több nem jut eszembe, de ha majd, akkor folytatom a listát.

2012. augusztus 18., szombat

szabadnap

Úgy terveztem, hogy ma megkezdem a szigeten az utazgatásokat, de sajnos nem sikerült időben felkelnem, pedig nem is lett volna olyan rossz ez a mai nap az utazásra.
Már reggel, mikor felébredtem, láttam, hogy jobb, elviselhetőbb idő lesz ma. Kicsit felhős idő volt, meg fülledt meleg, de legalább nem tűzött a nap. De addig húztam a dolgokat, míg nem lett belőle kirándulás.

Helyette kiültem a partra, egy szimpatikus pálmafa alá meginni egy kávét és spanyolozni (mert úgy döntöttem, ha hazamegyek, tényleg nekivágok a felsőfoknak).

Mondjuk nyugtom sokáig nem lehetett, mert Jenni megtalált így is, aztán közelebb mentünk a vízhez, közben meg kezdett a nap is visszatérni.

Bár annyira nem tetszik ez a part, de olyan erős tengerillat van a levegőben, hogy ezért megbocsátom a kissé csúnyaságát.

Éppen azon gondolkoztam, hogy az idei évből eddig 5 hónapot már a vízparton töltöttem, ami nem is olyan rossz teljesítmény, főleg hogy a nagy részét az Atlanti óceánnál sikerült.

Egyelőre nem zavar, hogy az első szabadnapomat így hagytam elszaladni, mert lesz még sok, csak azt nem szabad csinálnom, mint Lanzaroten, hogy mindent a végére hagyok.
Bár még közel sincs vége a mai napnak, este talán elmegyek és longboardal felfedezek több helyet, este meg megiszunk valamit a parton.

2012. augusztus 17., péntek

első

Úgy döntöttem - mivel úgyis annyit vagyok távol otthonról - fogok írni egy utazós blogot is.

Sajnos a Life is beautiful around the World már foglalt volt, ezért hozzáraktam toldásként, hogy velem, mert végül is, szerintem az.

Visszamenőleg már sok mindent nem hiszem, hogy tudnék írni, szóval mostantól fogom kezdeni.
Már lassan egy hete itt vagyok Mallorcán. Először nagy naivan azt gondoltam, hogy majd Palma-n fogok lakni, mert a cég székhelye ott van, de sajnos én Palma Nova-ra kerültem, ami a sziget legturisztikaibb térsége, ráadásul nagyon kicsi hely. Sokkal kisebb, mint Puerto del Carmen volt, és sokkal csúnyább.
Nekem egyáltalán nem nyerte el a tetszésemet.
Persze nem mérvadó, amit én mondok, mert sok helyen nem jártam még életemben, de azt hiszem, Spanyolországot, azért elég jól ismerem már. És azt kell mondjam, ez a keleti part nekem nem tetszik összevetve az óceánnal és nyugattal meg északkal.
Lehet, hogy szebb épületek vannak, lehet hogy a kultúra szempontjából jelentősebb, de én beleszerettem az óceánba, és - talán mert rák vagyok - nekem a víz a legfontosabb.

De azért persze nem akarom elsőre elítélni a helyet, mert biztos idővel megtalálom benne a szépséget. (Csak a tudat keserít el, hogy Lanzaroteba szerelmes voltam az 1. perctől kezdve, ahogy megérkeztem. Bár az is lehet, hogy most pont emiatt nem tudom megszeretni Mallorcát?)

Szóval Palma Nova térségében lakom most egészen október végéig, amikor is bezár a hotel közel fél évre, mivel itt nincsen semmi látnivaló csak a tenger és a szórakozóhelyek, ezért turisták sincsenek október végétől.
A szomszédos kisváros Magaluf, ami ugyanez pepitában, csak sokkal inkább kiélezve az éjszakai életre. Elvileg van is ott 1 olyan szórakozóhely, ahova azt hiszem soha életemben nem mennék el és nem is fogok. Tipikusan az a hely, ami megölne engem, érzem, hogy a lelkemet ölné ki, és feleslegesnek is érzem időt meg energiát pazarolni rá, pontosan ezért.

Egyelőre csak igyekszem elegendő időt foglalkozni magammal, napozni és úszni, aztán majd meglátjuk mi lesz, valahogy csak lesz.